A McLaren ist�ll� alap�t�ja, Bruce McLaren 1937. augusztus 30-�n l�tta meg a napvil�got �j-Z�landon, Auckland v�ros�ban. M�r az 1950-es �vek k�zep�n versenyezni kezdett haz�j�ban. Az egy�l�ses versenyaut�kat r�szes�tette el�nyben, �s 1958-ban, imm�r Eur�p�ban, gy�zelmet aratott egy Formula 2-es futamon. F1-es bemutatkoz�s�ra '59-ben ker�lt sor, amikor egy Cooperrel versenyzett. Folyamatosana pontszerz� z�n�ban �rt c�lba, az �ved utols� verseny�n pedig learatta p�lyafut�sa els� Formula-1-es gy�zelm�t, Sebringben. Ezzel Bruce McLaren lett a sport�g t�rt�net�nek legfiatalabb futamgy�ztese: 22 �ves volt ekkor. 1960-ban Jack Brabham mellett a m�sodik sz�m� pil�ta szerep�t t�lt�tte be, de a k�vetkez� �vben m�r � csapata els� sz�m� pil�t�ja, mert Brabham vette a "kalapj�t" �s t�vozott. N�h�ny eredm�nytelen �v k�vetkezett, majd McLaren �gy d�nt�tt, hogy megalap�tja saj�t ist�ll�j�t. A csapat a Bruce McLaren Motor Racing Ltd. nevet kapta, �s saj�t konstrukci�kat gy�rtott. Technikai tud�s�nak k�sz�nhet�en McLaren hamar fel�vir�goztatta v�llalkoz�s�t. Els� F1-es karossz�ri�j�t Robin Herd tervezte �s �p�tette meg 1966-ban. Balszerencs�r�je ez volt a h�romliteres er�forr�sok els� szezonja, �gy a McLaren �ltal haszn�lt olasz Serenissima �s a t�ls�lyos Ford motorok gyeng�nek bizonyultak. A '66-os Brit Nagyd�jon szerezte meg a csapatvezet� az els� pontot az ist�ll� sz�m�ra, amikor a 13.-helyr�l indulva a hatodik helyen �rt c�lba. A Herd �ltal tervezett M7-es, amely a Ford Cosworth legend�s DFV er�forr�s�val volt felv�rtezve, igazi szenz�ci�nak bizonyult. A McLaren megszerezte els� futamgy�zelm�t a Bajnokok Verseny�n, Bruce r�v�n. Denny Hulme 1968-ban csatlakozott az alakulathoz, �gy a McLaren-Hulme pil�takett�s indult harcba a vil�gbajnoki c�m�rt, melyet v�g�l Graham Hill nyert el a szezon v�g�n. �szak-Amerik�ban, a CanAm sportkocsisz�ri�ban a McLaren igazi nagyhatalom volt, de sajnos 1970 j�nius�ban Bruce McLaren f�ldi p�lyafut�sa befejez�d�tt. Egy CanAm aut�t tesztelt Goodwoodban, amikor hal�los balasetet szenvedett. A csapat folytatta a munk�t, �s az M7-es is j�nak bizonyult, az igazi �tt�r�st azonban az M23-as modell hozta meg, amely Denny Hulme �s Peter Revson ir�ny�t�s�val h�rom futamot nyert az 1973-as bajnoki sorozatban. A McLaren csapat els� konstrukt�ri vil�gbajnoki c�m�t 1974-ben nyerte, amikor Emerson Fittipaldi �rkezett hozz�juk a Lotust�l. H�rom gy�zelem �s n�h�ny pontszerz� hely sz�ks�geltetett az els� komoly sikerhez. Nem siker�lt ism�telniuk 1975-ben, mert Niki Lauda �s a Ferrari megakad�lyozta �ket ebben. Az �v v�g�n Fittipaldi t�vozott t�l�k, hely�re James Hunt �rkezett. Igazi dr�mai szezon volt a k�vetkez�: Hunt egy pont el�nnyel elh�d�totta az egy�ni vb-c�met, m�g a konstrukt�r�k serlege a Ferrari� lett. '77-ben Hunt h�romszor gy�z�tt, m�gsem tudta megv�deni bajnoki c�m�t. Az �jabb sikerek akkor kezdtek sz�lling�zni, amikor Teddy Mayer csapatf�n�k eladta az ist�ll� egy r�sz�t Ron Dennisnek, aki kor�bban a Project Four Formula 2-es ist�ll� vezet�je volt. Dennis mag�val hozta vezet� tervez�j�t, John Barnardot, aki l�trehozta a Formula 1 t�rt�net�nek egyik legklasszikusabb modellj�t, a sz�nsz�las technik�val k�sz�lt MP4-est. Igaz, hogy a csapat csak szenvedett a norm�l motorokkal a turb�kkal szemben 1983-ban, de a TAG n�vre keresztelt Porsche er�forr�sok teljes�tm�nye b�ztat� volt. 1984-re Dennis szerz�dtette Alain Prostot, �s mivel Niki Lauda is a McLaren szolg�lat�ba �llt, minden adott volt ahhoz, hogy nagyszer� eredm�nyeket �rjenek el. Prost �s Lauda domin�ltak els� k�z�s �v�kben: Prost h�t, m�g Lauda �t gy�zelmet aratott. A vil�gbajnoki c�m az osztr�k pil�t�� lett, aki sportt�rt�nelmet �rt, hisz 72 pont-71.5 pont ar�nyban h�d�totta el a titulust, ez pedig m�ig a legkisebb el�nynek sz�m�t. A francia a k�vetkez� �vben visszav�gott �s vil�gbajnok lett, a McLarennel egyetemben. '86-ban is gy�z�tt, de ekkor a Williams-Honda-Mansell-Piquet �sszet�tel igencsak er�snek bizonyilt. Az 1988-as szezon a McLaren eddigi legsikeresebb �ve volt. Alain Prost, Ayrton Senna �s a Honda motorok 16 versenyb�l 15-�t megnyertek, a szezon v�g�n pedig Senna vil�gbajnok lett. 1989-ben Prostnak kedvezett a szerencse, a "k�t dud�s" azonban nem f�rt meg egy cs�rd�ban, �gy Prost a sorozatos n�zetelt�r�sek miatt a Ferrarihoz szerz�d�tt. Senna ekkor k�t egym�st k�vet� �vben is vil�gbajnok lett, a Honda ennek ellen�re �gy d�nt�tt, hogy kivonul a Forma 1-b�l. A McLaren Ford motorokkal versenyzett tov�bb, melyek roppant er�tlennek bizonyultak. Senna 1993-ban m�g szerzett �t gy�zelmet, majd �gy d�nt�tt, hogy al��r a Williamshez. A Ford er�forr�sokat 1994-ben a Peugeot motorok v�ltott�k fel, de ezzel sem siker�lt gy�zelmet szerezni�k. 1995-ben �rtak al� a Mercedes-Benzzel egy motorsz�ll�t�i szerz�d�st, �s ez a partnerkapcsolat napjainkban is tart. A soron k�vetkez� diadalra azonban m�g k�t �vet v�rniuk kellett: David Coulthard az 1997-es Ausztr�l Nagyd�jon megt�rte a jeget �s gy�z�tt. K�s�bb az Olasz Nagyd�jon, Monz�ban is els�k�nt haladt �t a kock�s z�szl� alatt. A csapat er�s volt, de a Mercedes motorjai megb�zhatatlannak bizonyultak. Coulthard �s Hakkinen t�bb gy�zelmet is arathatott volna, ha nem hagyja �ket cserben a technika. Hakkinen a szezon utols� futam�n, a jerezi Eur�pa Nagyd�jon aratta p�lyafut�sa els� gy�zelm�t, �gy az �vet a McLaren h�rom futamgy�zelemmel z�rta. Az 1998-as �v ism�t a siker� lett. A McLaren kett�se az id�nynyit� futamt�l kezdve uralta a mez�nyt, �s az els� hat versenyb�l �t�t meg is nyertek. Csak a Ferrari �s Michael Schumacher tudott l�p�st tartani a mindenkori Ez�st Nyilakkal, de a n�met pil�ta sem tudta meg�ll�tani azokat; Hakkinen lett az egy�ni vil�gbajnok, azonban ebben az �vben a Ferrari szerezte meg a konstrukt�r�k vb-c�m�t. Mika Hakkinnek siker�lt dupl�znia, '99-ben ism�t vil�gbajnok lett. A 2000-es �vad elej�n a McLaren a Mercedes motorok gyeng�lked�se miatt nem volt a helyzet magaslat�n. Coulthard a m�sodik lett a Brazil Nagyd�jon, azonban a l�gterel�k nagyobbak voltak a megengedettn�l az aut�j�n, �gy diszkvalifik�lt�k. Az els� �t versenyen a Ferrari komoly el�nyre tett szert, Mika Hakkinen pedig nem tudott l�p�st tartani Michael Schumacherrel. Az �v v�g�n a finn pil�ta �s a csapat is csak a m�sodik helyet tudta megszerezni. A k�vetkez� id�nyben h�rom futam sz�ks�geltetett ahhoz, hogy a Wokingban letelepedett csapat r�j�jj�n: a Ferrari el�nye �ri�si. A szezon k�zep�ig Coulthard viaskodott Schumacherrel, de a n�met a Hungaroringen pontot tett az �gy v�g�re �s eld�nt�tte az egy�ni vil�gbajnoki c�m sors�t. A sk�t �s a McLaren is a m�sodik helyen v�gzett. Hakkinen az id�ny v�g�n �gy d�nt�tt, hogy kihagy egy �vet �s 2003-ban visszat�r, de 2002-ben bejelentette: befejezi Formula 1-es p�lyafut�s�t. Hely�re 2002-ben honfit�rsa, Kimi Raik�nnen �rkezett a Sauber Petronast�l. A McLaren a technika gyeng�lked�se miatt az ut�bbi �vek egyik leggyeng�bb produkci�j�t ny�jtotta 2002-ben, �gy csak a harmadik helyet tudt�k megszerezni a konstrukt�r�k vil�gbajnoks�g�ban. 2003-ban �gy t�nt mag�ra tal�l a csapat, igaz csak harmadik helyez�st �rt el a csapat; Raik�nnen pedig mind�ssze k�t ponttal maradt el Michael Schumachert�l a vil�gbajnoks�gban. A 2004-es �v els� f�l�ve rendk�v�l rosszul alakult a csapat sz�m�ra, de mostanra �gy t�nik a hib�t megtal�lt�k �s kijav�tott�k. Mindenestre b�zunk benne!